Az
ARACS Társadalmi Szervezet célja és tevékenysége
|
A
Szabadkai székhelyű ARACS Társadalmi Szervezet 1997-ben azzal
a céllal alakult meg , hogy a korábbi politikusi javaslatok, tanácsadások
és ígérgetések helyett, kézzelfogható segítséget nyújtson a délvidéki,
azon belül is főleg a szórványmagyarságnak. Elő szeretnénk segíteni
a délvidéki magyarság közösségként való fennmaradását, magyarságtudatának
erősítését, s azoknak a társadalmi elismerését, akik ezekért a
célokért tevékenykedtek egész életükben, de senkitől sem részesültek
elismerésben. A szervezet alapítója az eddigi elnök, dr. Gubás
Jenő szakorvos és alelnök, Gubás Ágota nyugalmazott újságíró valamint
mintegy 10 szabadkai értelmiségi.
A
munkát könyvgyűjtéssel és kis könyvtárak alapításával kezdtük,
amelyeket az egyház keretén belül vagy a szerb hatalomtól független
magyar művelődési egyesületekben működtetünk azért, mivel a hivatásos
és az iskolai könyvtárak mind a szerb nacionalista hatalom befolyása
és irányítása alatt álltak s állnak még ma is. Eddig mintegy 15
000 kötetből tíz falusi kiskönyvtárat sikerült létrehozni, és
tíz meglévő állományát bővíteni. Emellett egyházi kegytárgyakat,
(oltárterítőt, szentképet, szobrot), ruhaneműt, stb. jutattunk
a szegényebb templomokba és imaházakba. |
ARACS
folyóirat
(kattintson a képre!)
|
A
munkánkba később bekapcsolódott a magyarországi Duna Televízió és a
Pro Hungaris Alapítvány, melyek támogatásával 20.000 könyvet sikerült
összegyűjteni, de sajnos a 2001-es évig ennek csak töredékét sikerült
átcsempészni, mivel a szerbiai hatalom minden magyar könyv behozatalát
megtiltotta. Nagy utánajárás, és a bürokratikus megkötöttségek leküzdése
árán, 2001-ben végre sikerült több mint húszezer könyvet hivatalosan
is behozni, amit 50 általános iskolának és 30 középiskolának, illetve
művelődési egyesületnek osztottunk szét. A Duna Televízió segítsége
révén tíz parabola tévéantennát is kioszthattunk olyan településeken,
ahol a földi, azaz a magyar nyelvű tévéadások már nem foghatók. Abból
a célból, hogy a szórványban élő magyar gyermekek nemzettudatát erősítsük,
a tömbmagyarsághoz tartozó településen (Kishegyesen) és Magyarországon
(Csáfordjánosfán) táborozást szervezünk, ahol évente 30 gyermek ismerkedhet
a magyar történelemmel, kultúrával, gyakorolhatja anyanyelvét és erősítheti
a magyarságtudatát. Hasonló célt szolgál az az akciónk is, amelynek
során nemzetünk nagyjainak sokszorosított és bekeretezett képmását (Kossuth,
Széchenyi, az Aradi-vértanúk, Petőfi, Vörösmarty, Jókai,
Kosztolányi, Ady, Radnóti, stb.) osztjuk szét az iskoláknak, könyvtáraknak,
egyesületeknek, diákotthonoknak, mivel a 80 évnyi kisebbségi sorsunk
alatt a szerb hatalom minden nemzeti jelképet, szobrot, magyar műemléket
stb. igyekezett megsemmisíteni. Így a könyvtárainkban, iskoláinkban,
művelődési egyesületeinkben eddig csak a szerbség nagyjai voltak láthatók.
Ezt a hiányt igyekszik pótolni ez a tevékenységünk.
Kiemelt
fontossága van annak a díjnak is, amit 1998-ban alapítottunk azok számára,
akik egész életük során a délvidéki magyarság ügyét szolgálták, és ezért
megfelelő elismerést sohasem kaptak, sőt legtöbbször üldöztetés volt
osztályrészük. Az évenként kiosztásra kerülő két Aracs-díj a kolozsvári
származású, Magyarországon élő, Szervátiusz Tibor kisplasztikájából,
díszoklevélből és 40.000 - 40.000 forintnak megfelelő dinárösszegből
áll. Emellett évente három Aracs-érem is kiosztásra kerül, amely a magyarországi
Kutas Ágnes alkotása, ezenkívül díszoklevél és 20.000 - 20.000 forintnak
megfelelő dinárösszeg képezi az elismerést. Az évente kiosztásra kerülő
140.000 forintnyi pénzösszeget a vezetőség nagy nehézségek árán tudja
csak összegyűjteni főleg a helybeli magyar vállalkozóktól, az önkormányzatoktól
és az anyaországi intézményektől, alapítványoktól.
Eddigi
tevékenységünk anyagi kiadásainak a sokszorosára lenne szükség a legújabb
vállalkozásunkhoz, ugyanis 2001. augusztus 20-án az Aracs Társadalmi
Szervezet lett az alapítója az ARACS - a délvidéki magyarság közéleti
folyóirata címmel megjelenő új sajtóorgánumnak. A kiadónk a tóthfalusi
Logos Önálló Grafikai Műhely (amelynek igazgatója a Mocsáry-díjas Utasi
Jenő atya, s egyúttal a főszerkesztő), a felelős szerkesztő pedig dr.
Vajda Gábor, aki így indokolja az Aracs folyóirat létrehozásának szükségességét:
A
vajdasági magyar médiában a napi pártpolitikai viszonyokhoz való alkalmazkodás
dominál, azzal összefüggésben, hogy kész ténynek tekintik a Tito-rezsim
formálta délvidéki magyar mentalitást, s nem vállalnak kockázatot ennek
a távlatilag nézve önpusztító magatartásnak a megváltoztatása érdekében.
Ezzel szemben az Aracs c. folyóirat létjogosultságát a többi vajdasági
folyóirattal (a Híddal, Üzenettel, Létünkkel és a Symposionnal) szemben
határozott kulturális, nemzeti elkötelezettsége indokoljaa Már az eddigi
számaink szerzőinek többségét is Szabadkán kívüli délvidékiek alkotják:
Zombortól Nagybecskereken át egészen Újvidékig. A jövőben pedig a magyarországi,
erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, de még a hozzánk európaiságban fölzárkózó
szerb írók valóságföltáró cikkeire is számítunk. Egyelőre háromhavonként
jelenünk meg, ám létünk folyamatossága attól függ, hogy lesz-e támogatónk
határon innen és túl. Remélhetőleg lesz, mert a délvidéki magyarság
történetében ez az első kulturális-nemzeti vállalkozás, amely teljes
szabadsággal néz szembe a valósággal és a fönnmaradás érdekében vállalandó
feladatokkal.
Eddig
a folyóirat munkatársai ingyen készítették el a lapot, csakhogy a különféle
alapítványoktól, önkormányzatoktól megpályázott pénz elég legyen a nyomtatási
költségekre. Jól tudjuk, ezt hosszú távon csakis biztosabb anyagi alapokra
lehet lefektetni, éppen ezért számítunk a világhálón keresztül olvasható
folyóiratunk létjogosultságának az elismerésére, s így a magyar olvasók
anyagi támogatására. Legyenek előfizetőink, s a magyar alapítványok,
szervezetek, intézmények pedig támogatóink.
Köszöni a szervezet vezetősége és a szerkesztőség nevében a figyelmet:
(Dr. Gubás Jenő, az Aracs T.Sz. elnöke)
|